„Nem érdemel meg téged.”
„Ez a kapcsolat egyáltalán nem egészséges!”
„Véget kellene vetned végre ennek az egésznek…”
– mondja a barátnőd, az édesanyád, az unokatesód, a tesód, a munkatársad, a szomszéd néni stb. Mindenki azt szajkózza, hogy szakíts. Mindenki… A nagy hangzavarban azonban egy valamit nem hallasz meg: a SAJÁT hangodat.
A legfontosabb: TE MIT AKARSZ?
Le a társadalommal!
A társadalom szerint így kellene működnöd. A társadalom szerint nem „normális” a kapcsolatod. A társadalom szerint határozottnak kell lenned, és lehúzni a redőnyt végre. De tudod, mit mondok?
Le a társadalommal!
Ne azért vess véget egy kapcsolatnak, mert valaki azt mondja neked, hanem mert a szíved és az eszed is ezt akarja! Hiszen amikor a szív és az ész két külön úton jár, nem fogsz tudni jó döntést hozni. Mert az nem döntés lesz, hanem erőszak.
Ha az agyad azt mondja, hogy nagyon fáj ebben a kapcsolatban lenni, és a szíved is azt mondja, hogy sokat vagy szomorú, sokat sírsz, na, akkor kell lépni!
És itt most nem arról van szó, amikor az agyad azt mondja, hogy többet vagy szomorú és boldogtalan miatta, a szíved mégis felé húz. Nem! Ezek a félelmek…
„Mi lesz velem, ha egyedül maradok?”
„Hogyan boldogulok majd nélküle?”
Ha ezek megjelennek, akkor már szó sincs az ész és a szív harcáról.
Hozz döntést gyorsan és egyszerűen!
Adok egy nagyon egyszerű tippet, amellyel könnyedén el fogsz tudni bánni a dilemmával.
Fogj három darab egyforma magazint. Az egyiket tedd le a földre, állj rá, csukd be a szemed, vegyél egy mély levegőt, és fújd ki. Képzeld el, amint megvalósul az első eshetőség. A menjek vagy maradjak kérdés esetén például a szakítás.
Képzeld el, hogy épp szakítottál. Hogy nem hív. Hogy nem találkozol vele többet. Ez a döntés. Képzeld el a következményt is: megismerkedsz egy új emberrel, van lehetőséged nyitni egy új kapcsolat felé stb.
Mit érzel?
Hogyan reagál a tested?
Amikor megvannak a válaszok, nyisd ki a szemed, fújd ki a levegőt, és mozdulj meg egy picit. Ugrálj vagy igyál egy pohár vizet, a lényeg, hogy ki tudj szakadni abból az érzésből.
Tedd le a második magazint legalább egy méter távolságra az elsőtől, állj rá, helyezkedj el, csukd be a szemed, vegyél egy mély levegőt, és képzeld el, hogy maradsz. Gondold végig, hogy mi történik ekkor. Hogyan zajlik az életed? Milyen a reggeled? Hogyan néznek ki a napok? A hétvégék? Hogyan érzed magadat? Hogyan reagál tested? Összeszorul a gyomrod vagy inkább fellélegzel?
Vegyél egy mély levegőt, fújd ki, mozdulj meg, ugrálj is egy picit, majd fogd a harmadik magazint, és azt is tedd a földre. Állj rá, és egyszerűen tedd fel a kérdést: milyen más lehetséges verzió van még? Vagy kitalálsz egy harmadik verziót, vagy nyitottá válsz a befogadására.
A dilemmáknál ugyanis pont az a baj, hogy di, vagyis kettőben gondolkodsz: menni vagy maradni? Eszedbe sem jut, hogy talán van egy harmadik verzió is.
Honnan fogod tudni, hogy jól döntöttél?
Onnan, hogy megkönnyebbülsz.
Amikor az első magazinon álltál, és a szakítás lehetőségét képzelted el, mit éreztél? Ha felszabadulást és megkönnyebbülést, az lesz a jó döntés. Ám, ha ezeket az érzések a második magazinnál jöttek, akkor pedig az a jó választás.
A lényeg: semmiképp se a társadalom elvárásai szerint cselekedj! Ne az határozza meg a működésed, hogy mások szerint hogyan kellene vagy hogyan illene döntened és gondolkodnod.
Mert ez a te életed.
Te éled.
Te érzed.
És te tudod, mikor elég!
Viszont amikor elég, akkor lépj tovább!
Ebben segít neked a szakításfeldolgozó workshop. Ha összetörtél, végtelenül szomorú, dühös és kétségbeesett vagy, akkor rázd meg magad, és lépj tovább! Ebben fogok neked segíteni!